A Kereszt és a Szolgálat

Írta T. Austin-Sparks

/-Részlet "A Bárány a Trón közepén" címû könyv 8. fejezetébõl, Nyomtatásban elõször: a "Tanú és Bizonyságtétel" címû magazin 1941. november-decemberi számában, Vol. 19-6./- First published in "A Witness and A Testimony" magazine, Nov-Dec 1941, Vol 19-6./- Eredeti cím: "The Cross and Ministry" -
(Fordította: Tisza János)

A második korintusi levél - meggyõzõdésünk szerint - a szolgálattévõk levele! Azt mondja el nekünk, mit jelent szolgálattevõnek lenni isteni szempontból, amikor a Kereszt elvégzi a maga munkáját. Mózes, Isten szolgája, nagyon sokat megláttat abból, milyen a szolgálat az Ószövetségben, megjelenteni Isten gondolatait, kinyilvánítani az isteni szándékot. Ez a szolgálattevõség. Az Ige szerint a szolgálattévõ olyan valaki, aki felmutatja az isteni gondolatokat, aki világosan kijelenti Isten akaratát. Mikor Mózes felolvasta a törvényt, ragyogott az arca, Isten dicsõsége jelent meg rajta, mint Isten emberén, Isten szolgáján keresztül. Ez, ne feledjük, az ó szövetség alatt volt, a jelek szövetségének, a jelképek, a betûk szövetségének idejében; igen, és halálnak és átoknak szolgálatában. Az apostol pedig azt mondja, nekünk másfajta szolgálatunk van, és ez a szolgálat Istennek a Jézus Krisztus arcán való ragyogása a mi szíveinkben. Ezt jelenti ma a szolgálattevõség. De hadd mondjam el még egyszerûbben és világosabban.

Az Újszövetségben nincs hivatalos szolgálattevõ, mint olyan. Ebben az idõszakban Isten egyáltalán nem nevezett ki hivatalnokokat, mint olyanokat szolgálattevõknek. A szolgálat Isten megjelenését jelenti Jézus Krisztus arcán, a szívünkbõl felragyogtatva. Krisztus megjelenítésének mértéke az életünkben, ez az, ami az egyik embert inkább szolgálattevõvé teszi, mint a másikat. És nekünk mindnyájunknak késznek kellene lennünk arra, hogy ennek helyet adjunk. Isten meg kell, hogy jelenjen a te szívedben vagy az én szívemben ahhoz, hogy az Õ szolgálattevõivé lehessünk.

Szolgálatunk ajánlólevele Isten dicsõségének Jézus Krisztus arcán való ragyogása a szívünkben, és bárki lehet szolgálattévõ, aki ezt birtokolja; akinél viszont ez nincs meg, annak - akárki legyen is, - nincs joga önmagát szolgálattevõnek nevezni. A kereszt véget kell, hogy vessen minden olyan elképzelésnek, amely a szolgálattételt úgy tekinti, mint valami foglalkozást, minden olyasminek, ami nem szellemi természetû. Szellemi ajándékok, szellemi kijelentés, szellemi ismeret, szellemi erõforrások, szellemi kincsek, csakis ezek tehetnek minket szolgálattevõkké.